Barnus itthon:)

Fáradtan, de tele élményekkel szálltak le a buszról pontban 5-kor. Volt sok-sok természetjárás, üvegfestés, halászás, kötélpályán mászás, focizás, és "képzeld mama, még diszkó is volt":) (Az egyik legjobb dolog, vagy ami engem legalábbis nagy örömmel tölt el, hogy számára teljesen természetes együtt bandázni más országokból érkezett gyerekekkel, most is mesélte, hogy simán leáll a német fiúkkal focizni, nem kell, hogy ott legyen vele még egy magyar.) Egy kalapot kivéve komplett hazaért a cucca is, és a szennyes mennyiségéből ítélve tökéletesen ment a napi ruhaváltás. Nagyon büszke vagyok rá, hogy ilyen örömmel, önállóan ment. Persze furcsa érzés is, hogy már ilyen nagy, hogy pár napot simán elvan már a családján kívüli emberekkel is. 

Osztálykirándulás

Barnuska ma elment három napra osztálykirándulni. Szerencsére csak az én szemem lett könnyes induláskor, ő csak vigyorgott (és megértően ölelgetett:). Azóta persze megvolt az első körtelefon (ilyenkor is nagy szerencse, hogy mindössze négy másodikos van), és minden rendben, odaértek, berendezkedtek, ágyat vetettek, és a telefon időpontjában épp indultak állatok lábnyomait keresni.

Megint Andris

Tegnap reggel bevonszolta az ágyunkba a gitárt, elővette a mindenféle színű pengetőt rejtő dobozból a terepszínű foltosat, majd közölte: ezzel kell gitározni, mert ebből dzsungeles dalok szólnak:)

Világ anyái, egyesüljetek!

Reggel hétkor a mosókonyhában. Száraz ruha a kosárba, vizes fel a szárítógépbe. Indulok fel, hallom, hogy csapódik az ajtó, jön valaki. Átfut az agyamon, hogy pizsamában, kócosan és karikás szemekkel fogok itten mindjárt összetalálkozni valamelyik öltönyös lakóval. De nem, csak a görög anyuka a másodikról, mikiegeres hálóingben, kócosan, karikás szemekkel, hatalmas ruháskosárral.

Andris

Pár napja elemében van, tegnap feküdtem az ágyon, a hasam elé kuporodott, leterítette magát egy takaróval, és közölte: most megint a hasadban vagyok. A téma nagyon foglalkoztatja, ma meg kellett mutatnom a vágást a hasam alján, hogy ő ott érkezett, aztán a mellemre mutatott: a Barnus pedig ott? :-)

Foglalkoztatja az Isten is: amikor azt próbáltam neki elmagyarázni, hogy az anyuka szervezete érzi, hogy kisbaba született, és elkezd tej termelődni, megkérdezte, hogy mert az Isten tesz bele tejet? Valamint ma: mama, az Isten először teremtett mezőt meg erdőket, aztán úgy döntött, inkább házakat kell?

Elalvás előtt jött még egy "és ki nyerte a harmadik világháborút, a magyarok vagy a fanciják?"

TAVASZ

Az itteni tavaszok (és nyarak) teljesen megbízhatatlanok időjárásilag, gondolok itt például a tavaly júniusi télikabátközeli időjárásra és társaira. Így aztán hiába volt ma csodálatosan szépséges napos és meleg tavaszi napunk, semmi garancia rá, hogy a hét közepén nem lesz ismét hat fok és megállíthatatlanul zuhogó eső/jég/hó. Egy biztos, a mai nap volt az idei év első tavaszi napja, 22 fokos meleggel, reggeltől egészen este 8-ig tartó napsütéssel (itt már ilyenkor ennyire hosszúak a napok).

A hétvége viszont tegnap kezdődött, amikor még ősz volt. Ezúttal Barnus mellett Annát is elvittem a parlamenti fordítók egy csapata által szervezett kirándulásra, mert valahogy bíztam benne, hogy a mostanra tervezett 7-8 kilométert már ő is simán legyalogolja. Hát simán legyalogolta. Ezúttal egyik kedvenc részemen, a Sûr folyó tóvá duzzasztott részén kirándultunk a szokásos jó társasággal, jó hangulatban. 

Persze Anna azért elfáradt, a kocsiból alva tettem át a kanapéra, ahol további egy órát horpasztott úgy, hogy a két fiú kb. a fején ugrált végig.

Szerencsére a két teraszt nagyon előrelátóan már tegnap lesikáltam, hogy a mindenki által egész héten várt (már a keddi francián is ez volt a téma) vasárnapi tavaszkezdeten már csak kávézni kelljen kiülnöm:) Délelőtt a fiúk Andrist kísérték focira, mi pedig Annával ebédet főztünk és a délutáni piknikre sütöttünk, melynek keretében másik kedvenc helyemen, az Echternach melletti tó partján jöttünk össze. Barnussal és Ancsival még vízibicikliztünk is! Éljen a tavasz, tart, ameddig tart.

A tavaszi téli szünet

Rövidnek tűnt, betegek voltunk, nem volt: szép idő, kertezés, erkélyezés, kertészkedés és grillezés, amikre pedig mind nagyon számítottam, sok mindenkivel nem sikerült találkozni. Volt helyette bábszínház és mozi a gyerekeknek, rendes színház nekünk, húsvéthétfői kegyelemnapsütés, állatkertezés (a kiselefánt is tüneményes, no de a négy kisoroszlán, hát tőlük nagy erőkkel kellett elvontatni...), sok családozás, betegség miatt halasztott meglepetés születésnap. Hazafelé az Altató tanulása Barnussal, aki 10 nap múlva élete első ottalvásos osztálykirándulására indul a Vogézekbe. Hát ezt sem gondoltam volna 2 éve:)