2013. november 28., csütörtök

2013. november 26., kedd

Ozsi 40

Amikor annak idején 30 éves lett, épp egy napja tudtam, hogy Barnuska a hasamban van:) Amikor meg 35, már három gyerek segített neki gyertyákat fújni. A mostani kerek születésnapi készülődésben mindhárman igen lelkesen részt vettek, amit az is lehetővé tett, hogy Ozsi múlt héten 5 napot Magyarországon volt (a székfoglalós játékon, ugye). A gyerkőcökkel két estén át alkottunk, de mindenki rajzolt még külön az iskolában is. A fő projekt egy póló volt, amire textilfilccel írtak és rajzoltak bármit, ami eszükbe jutott. Emellett születtek még kis figurák kiégethető gyurmából, Andriska pedig asztali szemetest alkotott levágott műanyag palackból:) Jó kis szülinap volt, baráti összejövetellel megspékelve.







2013. november 18., hétfő

Annyira

Épp vacsorakészítés közben gondoltam arra, hogy mennyire édes volt Anna, amikor egyszer régen azt mondta, hogy annyira szeret mint a világ vége. Erre ma este, a mese után (azt meséltem el, hogy hogyan karambolozott a mama, amikor picik voltunk, mire Andris: de ugye nem haltál meg?) megint rákezdett, sőt Andrissal licitáltak, hogy ki mennyire szeret. Anna mai tétje: annyira szeretlek, mint a spagettit.

2013. november 17., vasárnap

Ezek mennek, mialatt a papa székfoglalósat játszik az Akadémián

Tegnap Vicáéknál kekszsütés majd társasozás (updated Gazdálkodj okosan!, irtó vicces, ráadásul állandóan a Deichmannra (15 000 Ft) vagy a Decathlonra (28 000) léptem, épp mint a való életben.


Ma reggel. Mialatt a reggelit csináltam, az ikrek bevették az ágyunkat.

 
Délelőtt. Korizás




Délután. Anna barátnőzött, Barnus haverozott, én pedig Andriskával itthon, tanulás tévézés, nekem egy kis munka.


Közben előkerült a franciaórás mappa. Az Andris aranyosságára néha tényleg nincsenek szavaim.



Andris

Tegnap, a logopédushoz menet ismét magatartási kérdések voltak napirenden:) Amikor már mindenkiről beszámolt, aki szerinte nem viselkedik megfelelően, röviden kitért saját magára is:

Néha én is szoktam rosszalkodni, de én mindig csak véletlenül.

---

A: Papa, és miért mész most haza?
O: Egy kollegám akadémiai székfoglalójára.
A: Az olyan, mint amilyet zenére szoktunk játszani az iskolában?

2013. november 16., szombat

2013. november 8., péntek

2013. november 6., szerda

Kiesett Andris első foga:)

Este a márciusban kihúzott fogával együtt a ma kiesett mini fogat is a párnája alá rakta, hogy a tündér reggelre pénzre cserélje. Két gyereknél ellenálltam, de Andrisnak sajnos nem fogok tudni..., mindjárt viszem is a verejtékkel megkeresett centjeimet:) (az árfolyam végül 10 cent = 1 fog lett - a szerk. megj.)

Hétfőtől az ikreknek is elkezdődött a nyelvóra: francia. Külön csoportokba tették őket, ez amúgy nem gond. Tegnap derült ki, hogy Andris szerint a malacot úgy mondjuk franciául (un couchon), hogy un Kossuth.

A tegnapi edzés


2013. november 5., kedd

Barkochba

A hosszabb utak során a szóláncozás helyét átvette a barkochbázás, amiben az a jó, hogy a gyerekek néha már nélkülünk is hajlandók játszani (amúgy nem csak útközben, hanem a szállodában is hajnali hatkor...). Anna és Barnus már nagyon ügyesen játssza, Andriska igyekszik:)

Itt éppen Ozsival, annyit már tudunk, hogy egy személyt kell kitalálni.
Andris: nekem valakim?
O: igen.
Andris: Annának is?
O: igen.
Andris: Akkor a mikulás!

...

Andris: Itt van a vonaton?
Én: Nem.
Andris: Akkor Afrikában?

...

Andris: Fogalom?
Anna: Igen.
Andris: De hát nem is tudod, mi az a fogalom.
Anna: De igen, amit nem lehet megfogni.
Andris: Ja, akkor sikló!

2013. november 4., hétfő