Az itteni tavaszok (és nyarak) teljesen megbízhatatlanok időjárásilag, gondolok itt például a tavaly júniusi télikabátközeli időjárásra és társaira. Így aztán hiába volt ma csodálatosan szépséges napos és meleg tavaszi napunk, semmi garancia rá, hogy a hét közepén nem lesz ismét hat fok és megállíthatatlanul zuhogó eső/jég/hó. Egy biztos, a mai nap volt az idei év első tavaszi napja, 22 fokos meleggel, reggeltől egészen este 8-ig tartó napsütéssel (itt már ilyenkor ennyire hosszúak a napok).
A hétvége viszont tegnap kezdődött, amikor még ősz volt. Ezúttal Barnus mellett Annát is elvittem a parlamenti fordítók egy csapata által szervezett kirándulásra, mert valahogy bíztam benne, hogy a mostanra tervezett 7-8 kilométert már ő is simán legyalogolja. Hát simán legyalogolta. Ezúttal egyik kedvenc részemen, a Sûr folyó tóvá duzzasztott részén kirándultunk a szokásos jó társasággal, jó hangulatban.
Persze Anna azért elfáradt, a kocsiból alva tettem át a kanapéra, ahol további egy órát horpasztott úgy, hogy a két fiú kb. a fején ugrált végig.
Szerencsére a két teraszt nagyon előrelátóan már tegnap lesikáltam, hogy a mindenki által egész héten várt (már a keddi francián is ez volt a téma) vasárnapi tavaszkezdeten már csak kávézni kelljen kiülnöm:) Délelőtt a fiúk Andrist kísérték focira, mi pedig Annával ebédet főztünk és a délutáni piknikre sütöttünk, melynek keretében másik kedvenc helyemen, az Echternach melletti tó partján jöttünk össze. Barnussal és Ancsival még vízibicikliztünk is! Éljen a tavasz, tart, ameddig tart.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése