Március tizenöt, tizenhat, tizenhét

Csütörtökön megérkeztek a szüleim és az egyik öcsém.

Pénteken sétáltunk a városban, megnéztük az európai iskolások március tizenötödikéjét, megnéztük Ozsit kolbászsütés közben, megünnepeltük a papám hetvenedik születésnapját, majd este még egy koncerten is voltunk. (Anyukám egyetlen sms-t írt aznap este, abban is csak ennyi állt: Hol a vasaló?:)

Szombaton délelőtt Barnus vívóversenyén voltunk, ahol az érdekelt az elején lelkes volt és nagyon jól vívott, később már kevésbé volt lelkes, de még mindig nagyon jól vívott, még később kiesett, és ettől aztán jókedvű lett és felszabadult. 

Szombaton este elmentünk a 24-órás rákellenes futás megnyitójára, a kollegáimból álló csapattal és a gyerekekkel. Szombaton éjjel lefutottuk és -gyalogoltuk a ránk jutó két órát. 

Vasárnap reggel végre kialudta magát az egész család. Délelőtt Andris elment élete első fociedzésére, a másfél óra történéseit folyamatosan csepegtette egész nap. Lelkes volt és boldog, most már neki is "van sportja", amit eddig annyira hiányolt. Délután tettünk még egy rövid kirándulást, majd este még visszamentünk a jótékonysági futás végére is. Most dolgoznom kellene. (Miért nem tudok változtatni a képek irányán? Az alapmappában rendben vannak!)