Tegnap volt a Barnus egyesülete által megrendezett tavaszi, valamennyire nemzetközinek számító (a luxemburgiak mellett német, francia, belga és holland gyerekek részvételével zajló) gyerekvívóverseny, a Duel des lionceaux. Ezen a versenyen szokott kiderülni, hogy az itteni vívás igencsak gyerekcipőben jár a szomszédos országokhoz képest, ami persze nem feltétlenül baj, itt inkább a sport és az élmény a lényeg, ennek ellenére a gyerekek nem mindig emésztik meg jól, hogy az itteni sikerek után hirtelen jóval erősebb ellenfelek állnak velük szemben. Tegnap viszont Barnus volt az egyik, sőt ameddig ott voltunk az egyetlen "luxemburgi", aki a várakozásokra rácáfolva remek eredményt ért el. Pedig a verseny elején a papírforma érvényesült, a csoportjából csak harmadikként ment tovább, a direktkieséses szakaszban azonban (azaz: ha vesztesz, pakolsz) elképesztően okos, higgadt vívással egészen a negyeddöntőig menetelt, és ott is csak egy tussal kapott ki. Szerencsére, amikor megtudta, hogy két harmadik helyezettet hirdetnek, és ezzel a helyezéssel oklevél és érem is jár, már nagyon boldog volt:) Borzasztóan örültünk az örömének, nagyon ráfért egy efféle sikerélmény. Emellett én magam is meglepődtem, hogy lelkileg mennyit érett egy év alatt, milyen okosan vívott a legkiélezettebb pillanatban (miközben mi öregedtünk két évet:). Csak így tovább, Barnuska!
Néztem a képeket is, szuperek!!!! első kép, mint egy templom... ja, és tudom, már tök kiakasztó vagyok, h folyton ezzel jövök, de a gondolkodós képen tiszta E.G....Barnus iszonyú ügyes, és Borcsa, feltétlenül add át neki, hogy itt mindenki (az összes 8 év alatti és persze a fölöttiek is) csodálja, hogy érmes lett!!!! a
VálaszTörlésps: Andriska pezsgőfürdője naponta eszembe jut, majd mi is szervezünk ilyet!
Barnus az Barnus és Ozsvárt :-) Na jó, van egy vívó nagypapa is, aki - nem győzöm hangsúlyozni - ilyen korában aranyszőke , égnek göndörödő hajú és kék szemű, fehér bőrű volt :-)
VálaszTörlésHajrá kicsi Barnus, a tavaszi szünetben jön az iskolázás, hozzál felszerelést! Én meg sütöm a palacsintákat az edzésekhez :-)
Barnus mosolya inkább az enyémre emlékeztet, az enyém meg a papáéra, szerintem innen a hasonlóság. Átadok neki mindenféle gratulációkat, azt hiszem, én mostantól reménykedem benne, hogy nem csak múló kaland lesz a vívás:) (De ha az lesz, persze az sem baj).
VálaszTörlés