Barnus fejébe láthatatlanul mászik bele a német nyelv. Egyre jobb dolgokat csinálnak órán, melynek során a lényeg pedig továbbra is az, hogy kifejezett tanulás nélkül, rajzos, éneklős feladatokon keresztül jegyezzenek meg bizonyos dolgokat. A ruhákat például mindenféle vicces feladat keretében tanulták, a nagypapát kellett felöltöztetni, mert túl hideg volt, meg ilyenek.
Tegnap pedig hazahozta az alábbi, aranyos kis mesekönyvet. Ők vágták és hajtogatták (az utolsó képen látszik, hogyan, nagyon egyszerű, de remek ötlet), aztán Frau Lutz mindenkinek beleírta a mesét, a gyerekek pedig rajzoltak hozzá. Persze kérdeztem Barnust, honnan tudta, mit kell rajzolni, hiszen ennyit még nem érthet, főleg nem olvasás után (németül az első évben még nem tanulnak olvasni/írni), és azt mondta, hogy Frau Lutz játszotta el nekik a történetet. Elsősorban a kis rajzok miatt örökítem meg a végeredményt. Nagyon szeretem, ahogyan Barnus rajzol, annyi szeretet van a figuráiban.
Hú, nagyon-nagyon szép lett!!!!!!!!!!!!!!!!!! ki kéne adni, de tényleg.
VálaszTörléshát ez csodálatos! :-)
VálaszTörlés