Barnus lelkesedése töretlen, sőt, csak növekedett a szüleim ittlétét követően (papával minden játszótéren kitöréseket gyakoroltak), és néha már eléri az idegesítő szintet, amikor a lakásban kizárólag vívólépésekben közlekedik, hozzá hangosan kiabálva.
Ez pedig a bambeschi játszótér, egyik nagy kedvencünk.
Echternach, tegnap kora este
(Amúgy megint franciát tanulunk. Ozsi: jó, zsem, de hogy kell írni? Jé aposztróf a-í-me?:)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése